
Kép innét.
Az úgy kezdődött, hogy volt valahonnét egy izgalmasnak tűnő receptem mongol báránycomb címmel. Báránycomb, báránycomb... Beraktam egy dossziéba, hogy majd egyszer átgondolom. Tán két éve is van ennek. A héten viszont a gyerkőcök rábukkantak és még vagy negyven másik recepttel együtt kiborították a szoba közepére. Kár lett volna tovább kerülgetni. Kikerült a konyhai faliújságra. Macerásnak tűnt, meg egyre furábbnak. Kellett volna valami jó kis alkalom hozzá, mert csak úgy egy hétfő esti vacsorának nem tudtam elképzelni. S lőn. Férj névnapjára ünnepi vacsora.
Néhány csekély változtatást azért végeztem rajta. Például nem mentem el faszéntüzelésű bográcsot venni. Kihagytam a báránycombot, melyet pár órára fagyasztóba kellett volna tennem, majd hajszálvékony szeletekre szelnem, hogy a vacsora részeként a folyamatosan forrásban levő húslevesben ki-ki megfőzhesse a magáét. Ezzel nemcsak vegaként lett nyugodt a lelkiismeretem, de kigyerekes anyukaként is. Az a másfél liter gőzölgő húslé nem mutatott volna túl jól a szőnyegen.
Ami megmaradt a receptből, az már inkább mongolos, mint mongol. A tofupótlással mégsem veszett el az étel lelke. Épp ellenkezőleg: egy könnyű, illatos, zamatos, játszós vacsora született belőle, ahol még a kisskacok (ismételd csak gyorsan tízszer) is vígan mártogattak, szürtyögtek, cuppogtak. Ráadásul nem is macerás. Fél óra alatt már tálalható állapotban volt minden. A láboscsörgetéshez a talpalávalót ma a Hun Huur Tuu biztosítja.
15 dkg üvegtészta
15 dkg cérnametélt
2 tofu
30 dkg friss spenót csíkokra szelve
1 közepes kínai kel csíkokra szelve
3 gerezd fokhagyma vékony szeletekre vágva
só
Szójaszószhoz:
1 dl világos szójaszósz
2 újhagyma apróra vágva
1 gerezd fokhagyma apróra vágva
1 ek szőlőmagolaj
Babkrémhez:
1 konzerv vörösbab
1 ek vörösbor
1 ek cukor
2 ek világos szójaszósz
2 ek tahini
(fél kk chiliszósz)
1 ek összevágott friss koriander
Gyömbérszószhoz:
4 ek fehér borecet
2 ek reszelt, friss gyömbérgyökér
1 ek cukor
2 ek összevágott friss koriander
Első lépésként készítsük el a szószokat. A szójaszószhoz a hozzávalókat minden különösebb varázslat nélkül elegyítsük, majd tegyük hűtőbe. Ugyanígy járjunk el a gyömbérszósszal is. A babszósznál pedig csupán annyi az érdekesség, hogy a koriander kivételével mindent leturmixolunk, s ha nem találjuk elég krémesnek, akkor egy kis vízzel lazítunk rajta. Végül hozzáadhatjuk a felaprított koriandert és követheti társait a hűtőbe. (Koriander nélkül naggyon bizarr íze van, úgyhogy azt semmiképpen ne spóroljuk ki belőle, vagy próbáljuk petrezselyemmel helyettesíteni. Megéri. A koriander csodás módon összhangot teremt benne.)
Forraljunk vizet. Az üvegtésztát és a cérnametéltet tegyük egy-egy kis fazékba, majd a öntsük nyakon őket a felforrt vízzel, fedjük le, s 10 perc múlva már meg is főttek. Szűrjük le mindkettőt, tegyük félre s tartsuk melegen őket tálalásig.
A spenótot és a kínai kelt pároljuk meg a fokhagymával enyhén sós vízben. A tofut vágjuk kockákra és süssük őket nagyon forró olajban enyhén aranybarnára, hogy a közepük még puha s fehér maradjon.
Ezzel meg is vagyunk, már csak a tálalás van hátra. Elő a csúcsos sapkával és le a köténnyel. Mielőtt asztalhoz ülnénk, még dúdoljunk el közösen egy imát, hogy az étel elfogyasztásával testünk és lelkünk gyarapodjék, a világban pedig terjedjen az igazságosság és a béke.