Kép innét.
Nagyfiam szülinapjára szerettem volna valami új tortával előrukkolni. Próbáltam kiszedni belőle, hogy milyennek örülne. Mivel még nem beszél, ez nem kis meló. A színek első szótagját tudja, hogy onnét közelítettem. Milyen színű tortát szeretnél? Lyij - válaszolta teljes bizonyossággal. Ok, tehát lila lesz, a teteje legalábbis. Milyen ízű legyen? Amma - felelt. Almatorta, bingó. Két paraméter már adott, már csak a körítést kell hozzákanyarítani. Kezdtem azzal, hogy megsütöttem gyorsan öt vékony tortalapot - ha már ezernek hívom, legalább az első pár lépés tükrözze e szép nevet.
35 dkg liszt
23 dkg vaj
pár ek víz
A hozzávalókat lágy tésztává gyúrtam, majd 5 részre osztottam őket. Kerek lapokká nyújtottam őket. Mivel én inkább rusztikus, mint mérnöki alkat vagyok, ezért lettek a lapok rongyosak. Úgy körülbelül egyformák lettek, a szélük pedig cakkos, mint egy üde rózsalevélé. Egy lapos tányérra tornyoztam őket, úgy hogy egy-egy sütőpapírt tettem közéjük, nehogy összeragadjanak, ha már ennyit dolgoztam velük. Majd vették az útjukat a hűtő felé, ahol egy bő félórát töltöttek, mielőtt 230 C-on szép sorjában kisültek volna (egyenként kb. 6-7 perc).
Ezidő alatt elkészítettem a töltelékeket.
3 alma
5 dkg cukor
csipet fahéj
csipet csillagánizs
25 dkg szeder
3 dl tejszín
A legegyszerűbbel kezdtem, vagyis sűrű habbá vertem a tejszínt. Miután kész lett, ezt is behűtöttem a használatig. Majd meghámoztam az almákat, megfosztottam őket a magházuktól, kockákra vágva egy lábosba pakoltam őket 2,5 dkg cukorral és 3 ek vízzel együtt. Fedő alatt puhára főztem és összeturmixoltam. A szedret is (8 db kivételével) megfőztem pár kanál vízben, majd turmixoltam és átpasszíroztam egy szűrőn, hogy végül egy kellemes, friss ízű krémet kapjak. Magyarán olyan savanyú volt, hogy a szám is csókra állt tőle. Gyorsan kevertem bele egy kis cukrot, s akkor már magára talált a krém.
Elkövetkezett a tortakészítés legunalmasabbnak ígérkező, ám legizgalmasabbá vált része. A lapok ugyanis az első óvatlan mozdulatra szép nagy repedések mentén darabokra törtek. Izgalomra semmi ok. A legszebbet tegyük az aljára, majd kenjük meg tejszínhabbal. Jöhet rá a következő lap, melyet már összefog a tejszínhab, pakolhatjuk is rá az almapürét. Ismételjük a lépéseket. (Pár kanál tejszínhabot mentsünk el a díszítéshez.) Az utolsó tésztalapot borítsuk be szederkrémmel. Díszítsük tejszínhabbal és szederrel. Az oldalán finoman kibuggyan a krém, és így van rendjén. Min. 4 órára hűtsük be. Ez idő alatt ugyanis a tészta megpuhul és átitatódik a krémekkel, s egy nagyon finom, gyümölcsös tortát kapunk. Jöhetnek is a gyertyák s az ünneplés.
