Poszáta a tűz körül

Kép innét.

Ma elküldtem Férjet a Vásárcsarnokba az ázsiai boltba, hogy hozna már néhány fűszert nekem. Igazából a bizonyos kínai ötfűszerkeverék kellett volna. Hozott is két kínai fűszerkeveréket, egy salátára való mixet, két mártogatós keveréket és 10-10 dkg-nyi oreganot, majorannat, petrezselymet és snidlinget. 10 dkg azaz 100 g. Most egy jó ideig nem kell ezek után szaladgálni, mert kifogynék belőlük. A szárított snidling konkrétan két befőttes üveget megtöltött csurig. A következő étel ennek a jegyében fogant. Kistepsibe készült, mert csak vacsorára szántam két felnőttnek és két kicsinek, magyarán három személyes adag.

Hozzávalók:

5 db közepes krumpli

2,5 dkg vaj

2-3 ek tejföl

1 ek szárított snidling

1 db karfiol

1 púpos kk köménymag

1 púpos kk római köménymag

1 kk kurkuma

40 dkg darabolt paradicsomkonzerv

1 kk garam masala

1-2 szál friss bazsalikom

1 kk cukor

1 púpos ek kukoricakeményítő

reszelt sajt és snidling keveréke a tetejére

A krumplit meghámozom, felkockázom és kevés sós vízben puhára főzöm. Ha elkészült, összetöröm és vajjal, tejföllel, csipet sóval pürét készítek belőle, majd belekeverem a snidlinget is. Egy vékonyan kiolajozott tepsibe belesimítom első rétegnek. A karfiolt rózsáira szedem és puhára főzöm a köményekkel és kicsi sóval. Ha elkészült, pürésítem és kurkumával színesítem, majd második rétegként a krumplira halmozom. A paradicsomkonzervet egy tálba öntöm, hozzáadom a cukrot, egy kicsi sót, a garam masalát, a felaprított bazsalikom-leveleket és a keményítőt, s ezzel kész is a harmadik réteg. Már csak annyi dolgunk maradt, hogy lereszeljük a sajtot, összekeverjük egy kis adag snidlinggel és berakjuk a 200 C-ra melegített sütőbe, hogy addig süljön, míg szépen rózsaszínesedni kezd a teteje.

Első és talán második ránézésre is elég fúziósra sikerült, de pompás illata van és remek, könnyű, nyári étel egy nagy adag salátával. A mai nóta az Alma együttestől.

Kép innét.

Úgy sejtem, hogy egy épkézláb ember ebben a hőségben  salátát eszik ebédre és vacsorára, esetleg még fagyit, ha nem az aggódós fajtából való.

Nekem, ha nyár, akkor rakott krumpli. Persze nem a sült kolbászos fajta tojással megfejelve, hanem egy jó kis zöldséges. Kicsit bolondnak tartom, de nagyon szeretem a paradicsom és a tej együttesét. A nyár miatt pedig elmaradhatatlan belőle a csokor zsálya, egyenesen a kertből.

Mármint a balkonról. A története pedig annyi, hogy megkértem apósomat, hogy hozzon nekem két tő levendulát a telekről. Először elfelejtette. Majd két hét múlva megkönnyebült elégedettséggel az arcán beállított két nagy vödörrel, melyekben óriási földlabdástul boldogan üldögéltek a zsályák. Szóval a nyár a levendulafagyi helyett így lett a zsályának szentelve.

A recept pedig szépen sorjában:

3 ek olivaolaj egy kisebb tepsi/nagyobb jénai aljába

90 dkg megtisztított és vékony karikára szelt krumpli

2 nagyobb fej hagyma tisztítva, vékony karikára szelve

3 paradicsom karikára szelve

12 dkg sajt reszelve (trappista, fehér cheddar)

só

1 kis csokor friss zsálya felaprítva

2,5 dl tej

2,5 dl sűrű tejszín

Tepsinkbe rétegenként berakjuk a krumplit, hagymát, sajtot, krumplit, paradicsomot, amíg tart a hozzávalókból. Sajtból picit tegyünk félre a tetejéhez. Minden réteget megsózunk egy kicsit. Krumplival zárjuk legfelül a művet. 

Elkeverjük a tejet a tejszínnel s a felaprított zsályával és kis sóval, majd nyakon öntjük vele a rakottakat. 180 fokon kb másfél óráig sütjük. Én szeretem lefedni a tepsit, hogy gyorsabban megpuhuljon az étel benne, s csak negyed órával a vége előtt fosztom meg fedelétől, hogy alkalmasint megpiruljon.

Bohókás ételhez bohókás zene: Hattyúk tava Trockaderoéktól.